2009. június 1., hétfő

2.rész

Ha az élet komoly döntéseit könnyű lenne: logikusan, objektívan, érzelmektől mentesen, morálisan tökéletesen megfelelően, meghozni akkor mi értelme lenne élni?
Lenne-e izgi része az életnek?
Hol a határ az érzelemmentesség és az üresség között a döntésekben?
Mi folyásolja be jobban a döntéseinket, az amit érzünk vagy az amit helyesnek tartunk?
[Alapvető közhelyekkel dobálozunk 2. részét halhatták]

2 megjegyzés:

l. írta...

vagy úgy alakítjuk a helyes-ről való elképzelésünket, hogy az megfeleljen az érzelmeinknek

Markó írta...

Csak nem mindenki olyan mint én ;)