Simonfafíling

imonfa...
Hogy is lehetne elégszer leírni ezt a nevet?
Egy kis falú ami nekem és sokaknak többet jelent mint bármilyen másik település. Simonfa az a fogalom, ahol egyszerre felnő és nem nő fel az ember.
Ha valaki megkérdezi tőlem hogy mi az a Simonfai tábor, akkor azt mondom hogy ott nőttem fel, de közben, közben más az érzésem.

Gary Jules - Mad World-t halgatva gondolkozgatok. Kilencedik éve járok Simonfára. Kihagytam közben másfél évet, de ez most mit se számít.
Az amit ott tanultam, mint morálisan, mint gyakorlatias értelemben megváltoztatta az életemet.
Tiszteletet, türelmet, toleranciát tanul itt az ember.
Itt a 7 től 20 évesig mindenki gyerek, és közben igazi felnőtt. Régen nem értettem mi értelme az egyenlőség mániának de az utobbi időben rádöbbentem mennyire nagy dolog az ha egy 11 éves lány lehet gonosz boszorka, és a nevét félve ejtik ki még az időssek is. Vagy egy fiatal fiú neves hadvezér akit este külön dallal köszöntenek az esti tűznél.

Itt mindenki szabad, itt nincsen divat, maximum amit az uralkodó diktál, itt sokkal igazibbak az érzések mint régen már leírtam.
Csinkerrel is itt barátkoztam meg.

Első évben utáltam, mikor viszamentem a táborba már okés volt. Azóta ő is a csapat tagja.
Mert itt nem egy gyík( :D ) hanem egy kitűnő stratéga, egy alkoholista mágus vagy egy elmebeteg mágus:).

Sajnálom hogy alig van 2-3 évem hátra.
Az év legszebb három hete tényleg maradandót alkot bennünk.